A pályázat beadásakor nem volt ismert, hogy Magyarországon hány bányászati (döntően szénbányászati) emlékhely, emléktábla, szobor, múzeum stb. található. A munka megkezdésekor (a felmérés kezdetekor) döbbentünk meg arról, hogy vélhetően kb. 800 ilyen emlék van 82 városban, községben, aminek a felmérése még egy-két megyében is nemcsak időigényes, hanem komoly anyagi költségkihatással bír.

A munkánk során arra törekedtünk, hogy legalább két-három megyét a lehető legteljesebben dolgozzuk fel. Bízunk abban, hogy ezt a munkát eredményesen tudtuk elvégezni és figyelemmel kísérjük a további pályázati lehetőségeket, hogy a munkát folytatni tudjuk. Talán nem véletlen, hogy ilyen nagyszámú emlékek maradtak fel, hiszen röviden

A bányászat múltjáról a Kárpát medence és Magyarország területén

Az 1950-1951-ben a Veszprém megyei Lovas községben feltárt festékbányát az ősember 30-40 ezer évvel ezelőtt művelte, ez az emberiség legősibb bányája. Ezt követően 6-7 ezer éve, a neolitikumban kovafejtők működtek. A római korban Pannóniában (a mai Dunántúlon), Dáciában (Erdélyben) és Dalmáciában jelentős nemesfém bányászat volt. Erről sírfeliratok, emlékkövek és viasztáblák, a bányaművelésre jellemző kéziszerszámok, agyaglámpák, szállítóteknők tanúskodnak. Erdély területén sóbányákat műveltek.

Az államalapítás után az erdők és a föld méhének kincsei királyi kézbe kerültek. A Garam vidéke, majd Gömör és Zólyom környéke, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya jelentős arany- és ezüst termelő központ lett.

A XVI. század végére a rézbányászat fellendült, a Thurzók és Fuggerek révén Magyarország világgazdasági jelentőségű termelésével a vezető európai bányászati országok közé került.

1627-ben Weindl Gáspár a világon először a selmecbányai Felső Biber táróban használt bányászati célú robbantást.

Hazánk első szénbányája 1759-ben Sopron melletti Brennbergen kezdett termelni, 1926-ban Gánton kezdetét vette a hazai bauxitbányászat, az 1930-as években ismét új bányászati ágazat, a kőolaj- és földgáztermelés indult meg Zalában.

Hazánkban a szénbányászati termelés 1964-ben érte el a csúcspontját, sajnos azóta folyamatos bányabezárások történnek, jelenleg már csak egy mélyművelésű barnakőszénbánya (Márkushegy) és két lignitbánya (Bükkábrány és Visonta) működik. Ennek egyik döntő oka az volt, hogy korábban az alacsony gáz- és kőolajárak miatt a döntéshozók a szénhidrogének adtak prioritást, majd a kőolaj árrobbanás bizonyos széntermelés igény fele fordult, de a környezetvédelmi előírások miatt 2004-re több medencében be kellett fejezni a széntermelést (Ajka, Dorog, Lyukóbánya, Tatabánya).

A jelenlegi helyzet

Sajnos még napjainkban is sok nem megalapozott vélemény hangzik el Magyarország ásványi nyersanyagvagyonáról, ezért bemutatom hazánk ásványi nyersanyagvagyonát, annak nominál gazdasági eredményét. Ebből megállapítható, hogy nem igaz az a nézet, hogy hazánk ásványi nyersanyagokban szegény ország.

Magyarország ismert nyersanyagvagyonának összefoglaló adatai
(2003-2004)

Nyersanyag	Ipari vagyon 2003. I. 1.	Termelés 2003-ban	Földtani vagyon 2004. I. 1.	Ipari vagyon 2004. I. 1.	Ellátottság 2004. I. 1.	NGE** 2003. I. 1.	NGE** 2004. I. 1.
Nyersanyag	Mt	Mt	Mt	Mt	év	Mrd Ft	Mrd Ft
Kőolaj	22,2	1,13	221,6	20,8	18	791,9	660,8
Földgáz*	67,1	3,13	176,5	68,9	22	1248,8	1596,0
Szén-dioxid gáz*	32,0	0,10	46,5	30,9	>100	10,2	9,8
Feketekőszén	197,0	0,67	1596,7	199,0	>100	29,6	41,9
Barnakőszén	193,9	4,13	3210,5	186,7	45	106,9	107,2
Lignit (külfejtéses)	2949,7	8,56	5811,5	2941,6	>100	1557,1	1542,5
Uránérc	–	–	26,7	–	–	–	–
Bauxit	39,1	0,71	131,4	38,6	54	50,7	42,6
Ólom-cinkérc	–	–	90,8	–	–	–	–
Rézérc	0	–	781,2	0	–	0,1	0,1
Nemesfémércek	1,1	–	36,6	1,1	–	2,8	2,8
Mangánérc	0,3	0,05	79,9	2,5	50	0,2	1,3
Ásványbányászati nyersanyag	1070,8	2,90	3198,1	1061,5	>100	866,4	923,6
Cementipari nyersanyag	1338,0	5,83	2720,3	1155,5	>100	299,4	242,7
Építő- és díszítőkő	2115,9	10,09	3812,8	2081,4	>100	867,3	765,2
Homok és kavics	3472,8	42,03	6407,4	3756,3	89	370,7	721,9
Kerámiaipari nyersanyag	1000,8	6,33	1786,7	1007,4	>100	195,8	147,5
Tőzeg, lápföld, lápimész	111,1	0,12	182,4	111,0	>100	539,0	143,6
ÖSSZESEN	12611,8	85,81	30317,6	12663,2	–	6936,9	6949,5

* 1.000 m3 gáz = 1 tonna
** NGE = Nominál Gazdasági Eredmény = az ipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbségével való szorzata, mely nincs diszkontálva

Az, hogy a bemutatott ásványvagyon meddig és mire elegendő, azt döntő módon a gazdasági (világgazdasági) mutatók határozzák meg. Az nyugodtan már most kijelenthető, hogy a lignit, a kőolaj- és földgáz, a nem fémes ásványok és az építőipari nyersanyagok kitermelésének gazdaságossága a világpiaci árakkal is mérve határozottan versenyképes. Bizonyára a jövőben a dubicsányi barnakőszén-, a recski ércvagyon is hasznosításra kerül.

Kiadványunk célja, hogy bepillantást adjunk ezen ősi szakma, a bányászat Magyarországon még fellelhető emlékeiről és emlékhelyeiről.

De továbbra sem felejtsük el azokat akik a korábbi évtizedekben a bányászatban dolgoztak és hősi halált haltak a természeti erőforrások kiaknázása során. Ennek számtalan példáját lehetne bemutatni (pl.: Dorogházán, ahol a termelés már több évtizede megszűnt éppen e sorok írója avatott fel egy emlékművet amin egy emléktábla is hirdeti a dorogházai bányászat hősi halottainak a nevét) és a sor minden évben folytatódik.

Alapítványunk folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és kéri az érintett területek önkormányzatait is, hogy segítsék munkánkat ez irányú céljaink megvalósításának érdekében.

2006. április

Dr. Horn János
a Bányász Kultúráért Alapítvány
elnöke