Fejér megye

Fejér megye a Dunántúlon fekszik, majdnem Magyarország közepe. A megye területe 4359 négyzetkilométer. Északról Komárom-Esztergom-, keletről Pest és Bács-Kiskun-, nyugatról Veszprém-, délről Tolna megye határolja. Megyeszékhelye Székesfehérvár, Magyarország és Közép-Európa egyik legrégibb városa.

A táj települései a honfoglalás illetve Árpád kori eredetűek. A környék sokáig királyi birtok volt. Az itt élőknek a megélhetést a hegyvidékre jellemző munkák (bányászat, mész- és szénégetés, erdei munkák) biztosították.

Északról Magyarország egyetlen őshegysége, a Velencei hegység határolja, mely Közép Európa legrégibb geológiai képződménye. Felszínén az ősi Variszkusi hegység különlegességeit is megcsodálhatjuk, ezek az ingókövek állatalakzatokat formáló sziklacsoportok. A Velencei hegység fő tömegét gránit alkotja melynek jellemzője, hogy a földtani mozgásoknak a legjobban ellenáll, ezért itt található, Napodon az országos „0” szintezési pont.

Fejér megyében mind a barnakőszén- bányászatnak (Balinka, Bakonycsernye, Mány) mind a bauxitbányászatnak (Iszkaszentgyörgy, Kincsesbánya) – sajnos ezek már mára megszűntek – komoly szerepe volt.